Azt kellet észrevennem, hogy egyre nehezebben bírom a másnaposságot. Jelentősen kevesebbet piálok az utóbbi időben. Ez körülbelül heti két alkalmat jelent. A tünetek egyébként nem a másnaposságra jellemzőek, egyszerűen levert vagyok és kicsit nehezen koordinálom a mozgásomat. És nincs kedvem semmihez.
Viszont nem sikerült hányásig innom magam legalább másfél éve. Utoljára szerintem akkor hánytam, amikor barnarumos barna sörös estét tartottunk. Ennek az volt a lényege, hogy minden helyen, ahol megfordultunk, barnarumot fogyasztottunk barna sörrel. Csak minden helyen más fajta rum volt és más fajta sör...
Amúgy sem voltam soha az a hányós típus. Mindenesetre erőteljes párhuzamot vélek felfedezni a cizellált alkoholfogyasztási szokás és a hányások számának csökkenése között. Vagyis jobb ma egy veréb, mintha holnapig púzok.
