Kutyaélet

Még egy utolsó nekirugaszkodás, utána szilveszterig pihenés. Nem biztos, hogy túlélem józanul a ma estét, de leszarom. Tegnap záráskor majdnem elaludtam a pulton, annyira fáradt voltam. Ma 50 emberünk van, ez már ujjgyakorlat csak.
A két ünnep között megszüljük - és teszteljük - azt a 10 italt, amit fel akarunk venni a listára. Ez sok idővel, munkával jár és pénzbe kerül, de meg fogja érni. Már csak azért is, mert lesz saját Mai Tai szirupunk szilveszterre, nyárra pedig egy csomó tapasztalattal gazdagodva tudunk jobbnál jobb piákat kitalálni.
A Karácsonyról még mindig fogalmam sincs. Én tudom, kiket akarok megajándékozni, őket meg is fogom. A vásárlási rohamból ugyan szeretnék kimaradni, mindezt úgy, hogy nem tudom, mikor megyek egyáltalán vásárolni. A hétvégét még pihenéssel töltöm szerintem, aztán két nap alatt letudok mindent. Főzni is akarok, de ha nem lesz kinek/kivel, akkor inkább alszom.
Fogorvoshoz is el kell ruccannom, mert hamarosan ki kell kapni a bölcsességfogamat. Rájöttem, hogy igazából nem is olyan rémisztő ez a fogorvososdi. Mondjuk ismerőshöz megyek, aki időközben fogorvossá lett, de akkor sem annyira félelmetes, mint azt régen gondoltam. Arról nem is beszélve, hogy egy jó fogsor az egy jó fogsor. Akár egy névjegykártya.