Hosszú, tudósítás-szerű bejegyzést terveztem a szombat esti utolsó műszakról. Ez több okból nem valósul meg - aki arra gondol, hogy hullarészeg voltam és elittam a memóriámat, nem jár messze az igazságtól, csak épp nem ez a fő ok.
Mindenesetre köszönöm mindenkinek, aki ott volt! Köszönet a kollégáknak és kolléganőknek az elmúlt időszakért, köszönet a főnököknek, tulajdonosoknak, akik olykor a józan ész diktálta dolgokkal ellentmondásban támogatták a hülyeségeimet, köszönet a vendégeknek, akik akkor is jöttek, amikor nem kellett volna, a külföldi/expat vendégeknek a bizalmat és az ihletet...
"Don't keep the change..." A fényképért köszönet Paul-nak!
A nagy terv egyébként az volt, hogy hajnal 2-ig nem iszok alkoholt. Ez sikerült is, mert addig, ha innom kellett, egy már kiürült Absolut-os üvegből öntöttem magamnak vizet. Csak a statisztika kedvéért, ebben az üvegben cirka 6-7 deci volt, hajnal 2-kor maximum 2. Aggodalomra azonban semmi ok, a fent jelölt időponttól elkezdtem a felzárkózást és ha nem is mindenkit, de párakat sikerült utolérnem.
Szintén koncepció volt, hogy DJ Szabola játsszon, amikor utoljára pultos vagyok. Nagyon szeretem a zenéjét, félelmetesen meg tudja hajtani a népet. Az este egyik katarktikus pontja akkor jött el számomra, amikor ez a nóta ment:
Említésre méltó, hogy visszatapsolták! Hajnal 5-kor is óriási volt még a hangulat. Ez a kilépőnótája, ami miatt külön köszönet neki!
Ez után visszatapsolták és ráhúzta ezt:
Szóval még egyszer köszönet mindenkinek! Találkozunk a pultnál - de szigorúan kívülről!
