Kutyaélet

Már akkor feltűnt, milyen baromi nehéz műfaj ez az "állj ki és dumálj", amikor láthattam fellépni a legjobbakat. Most - így túl a második alkalmon - azt mondom, kurvanehéz. Az egy dolog, hogy nem készültem fel rendesen, néha akadoztam, nem voltam magabiztos és néha harapdáltam a szavakat. De ami a legidegesítőbb volt: nem röhögött a közönség. Szinte semmin. Nem csak nálam - senkinél.
Ami még érdekes lehet: volt egy kislány is fellépni. Tündér aranyos volt, csak egyáltalán nem vicces. Nem gondolnám, hogy a stand-up férfiműfaj (habár minden eddigi tapasztalat ez ellen szól), mégsincsenek jó csaj fellépők. Pedig kellenének.
Kedd este még egy kicsit el voltam kenődve, de többen mondták, nem volt ez olyan szar. Két fellépésem még biztos van májusban, azokra tisztességgel fel kell készülnöm és akkor legalább egy jó nyaram lehet. Meg jelenetötleteim is vannak, úgyhogy nem szabad leállni!