Kutyaélet

Az van, hogy március 3-ára behívtak a Godot-ba meghallgatásra. Nem mint pultos, vagy pincér, hanem mint humorista. Ez volt az a cucc, ami már régebben a levegőben lógott, de csak mostanában volt időm, meg ihletem kiírni magamból az idők során felgyülemlett faszságokat. Remélem, jól fogok szerepelni és nem le.
Újra van netem. Besétáltam a Vodafone-hoz, mert náluk most 3 hónapig ingyen tolom a korlátlan mobilnetet. Addig csak összejön valami olyan meló, amiből el tudom tartani magam, basszameg. Egyébként nagyon kellemes hibaüzeneteket lehet vele előcsalni, ha ügyes az ember, az egyik közösségi oldalt xml hibára hivatkozva nem hajlandó megjeleníteni Firefox-szal. T-Mobile-ossal nem volt gond, azt a bandát viszont utálom.
Egyébként folyamatosan keresek melót, az összes normális kommunikációs céghez elküldtem az önéletrajzomat, és voltam néhány állásinterjún mostanában. Én nem tudom, lehet, bennem van a hiba, de mi a faszomért akar mindenki ingyen dolgoztatni. Azért mert pályakezdő valaki, még nem hülye. Különben is, relatíve nem vagyok pályakezdő, csak fél-frissdiplomás, 5 év szakmai tapasztalatom van egy országos napilapnál.
Ma kényszerűségből elkezdek dolgozni egy új helyen. Nem akarok vendéglátni, de még mindig kénytelen vagyok. Ennek az a hátránya, hogy már megint poharat fogok mosni, meg pultot tölteni, ami szakmailag kicsit lejjebb van, mint a pultfőnöki pozíció, amit már egyszer volt szerencsém betölteni. Összegezve: olyan munkát fogok csinálni, amit nem szeretnék, nincs köze az önmegvalósításomhoz, szakmailag nem jelent kihívást és nem is fizetik meg. Még mindig a vendéglátóipar kurvája vagyok.